250 ljet je Kapela / 250 éves a Kápolna

Našu Veliku crikvu su posvetili pred 250 ljeti.
250 éve szentelték fel a Nagytemplomunkat.

Crikva u Koljnofu ka je posvećena u čast Blaženoj Divici Mariji je svakomu samo velika crikva ili kapela. Kad sam bio dite, čuda sam čuo od svoje starematere o legendi, o maloj Loriki, i od toga da je Marijin pilj ponekad prik letila u crikvu sv. Martina ka je stala na brigu kod cimitora. Ove legende se vežu povijesnim činjenicam, kad je Marijin pilj darovao Franjo Nadasdy i u prvoj dobi je bio nastanjen u crikvi sv. Martina na cimitoru. Prema navadi je hodočasnu crikvu izgradio Franjo Nadasdy. Romantične priče i legende slišu našemu životu, odanle vadimo snagu za prevladavanje svakodnevnih brigov. Neka ostavimo legende živit! Dr. Jenő Házi u knjigi ” Srednjovjekovna crikvena povijest Soprona” na 197. strani piše:” U navada hrvatskih koljnofskih gradjanov, već puti se neka istina sakriva” Upoznavši djela poznatih istraživačev i povjesničarov i u neposlidnjem redu pisanje koljnofskoga farnika Ferenca Falua, na sledeći način znamo predstaviti povijest crikve i toga vrimena.

Kópházán a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom mindenkinek csak Nagytemplom vagy Kápolna. Gyerekkoromban nagymamámtól sokat hallottam a legendáról, a kis Lórikáról, aztán arról is, hogy időnként a Mária szobor a kápolnából átsuhant a temető dombon álló Szent Márton templomba. Ezek a legendák voltaképpen történelmi tényekhez kötődnek, mivel a Mária szobrot Nádasdy Ferenc adományozta Kópházának, és a szobor az első időszakban a Szent Márton templomban lett elhelyezve. A néphit szerint a búcsújáró templomot Nádasdy Ferenc építette. A romantikus mesék és legendák hozzátartoznak az életünkhöz onnan merítünk erőt a mindennapi gondok leküzdéséhez. Hagyjuk a legendákat élni. Dr. Vitéz Házi Jenő írja a “Sopron középkori egyháztörténete” című könyve 197. oldalán: “Kópházi horvát lakosok ajkán élő népi hagyományokban sokszor valamilyen formában történelmi igazság rejtőzhetik”. Megismerve neves kutatók és történészek munkáit és nem utolsó sorban Falu Ferenc plébános írását, a következőképpen tudjuk bemutatni a kegytemplom történetét és korát.